Kecskemét évszázadokon keresztül a Duna-Tisza köze legjelentősebb városa, gazdasági, egyházi és iskolai központja.
2018-ban a 650 éves évforduló ünneplése arra az 1368-ban keletkezett királyi oklevélre alapult, amelyben már mezővárosként említették Kecskemétet. Természetesen városunk területe már jóval korábban lakott volt, erről tanúskodnak a különböző korokból származó régészeti leletek, köztük a honfoglalás korának tárgyi emlékei.
A magyar állam- és egyházszervezést követően a mai Kecskemét közelében is apró falvak, templomos helyek léteztek, amelyek nevét a későbbi írásos források is megőrizték: Juhász-, Kolos-, Koldus-, Hetény- és Törökegyháza, valamint Ballóság. A tatárjárás idején az Árpád-kori kecskeméti lakóhelyek is elpusztultak. Városunk a 14. századtól jelentős településsé fejlődött a Buda és Szeged közötti fontos kereskedelmi útvonal mentén. A 15. század közepéig királyi birtok, majd magánföldesurak kezére került. A reformációt követően a katolikus vallás mellett a protestáns tanok is meghonosodtak, létrejött a református egyházközség és iskola. Rövid ideig közösen használták a katolikus plébániatemplomot, majd a reformátusok új templomot építettek.
forrás:kecskemet.hu